Az animéket megjelenési formái szerint 4 kategóriába sorolhatjuk:

Léteznek egész estés filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel, és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az Akira vagy a Chihiro szellemországban (képünkön)  (Spirited Away), illetve a mostanában hazánkban is népszerű Páncélba zárt szellem (Ghost in the shell), és a Vándorló palota (szintén Hajao Mijazaki alkotása). Vannak anime filmek amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Winter Days vagy Osamu Tedzuka Legend of the Forest c. filmje. Amatőrök is készítenek sikeres fesztivál-filmeket, leghíresebb köztük a "Hosi no Koe" (Egy távoli csillag hangjai), amelyet Sinkai Makoto és felesége egyetlen Apple gépen készített el több évi munkával. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz mint egy átlagos mozifilm.

Második kategória az anime tévésorozatok, melyek rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy teljes évad 26 epizódból áll, de vannak fél évados, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. Amennyiben egy sorozat nem eléggé sikeres, előfordul, hogy félbehagyják a készítését és 10 vagy 20 epizód után befejezik (például Hime-chan no ribbon, Spirale Kizuna). A legtöbb anime tévésorozatnak van főcíme (opening) és vége-főcíme (ending), ezek a nagyobb költségvetésű sorozatoknál általában évente négyszer változnak (például Hagaren). Gyakran jellemző az epizódba beszúrt rövid, humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik. A képen a Zero no tsukaima című több évados sorozatot láthatjátok.

Harmadik kategória az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli („one-shot”) darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy eredetileg videón jelentek meg; ma már a DVD a jellemző médium. Az OVA-k általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el. Népszerű OVA animék például az FLCL, a Bubblegum Crisis,(képen) vagy a Tencsi Mujo!. Főcím, vége-főcím és eyecatcher néha előfordul az OVÁkban, de nem törvényszerűen. 2008 nyarától az OAD (original animation DVD) megnevezés is kezdett használatba kerülni, általában ezek a kiadványok tartalmazzák a DVD mellett az anime alapjául szolgáló manga egy kötetét is.

Utolsóként az ONA (Original Net Animation – kb. eredeti netanimáció) egy egyelőre ritkán használt rövidítés, az OVA mintájára, csak az interneten terjesztett (többnyire fizetős letöltéssel) anime. Az OVA-khoz hasonlóan magas költségvetésű ill. minőségű. Az epizódszám nem szükségszerűen alacsony. Például Ghost in the Shell – Stand Alone Complex.

Említést érdemel a fansub és a fandub jelenség, amely nem önálló műfaj, hanem a külföldi rajongók által végzett tevékenység, amelynek során a nyugaton kevesek által érthető japán szöveget a nyelvben járatos amatőr rajongók angol feliratozással látják el, vagy önkéntes munkában szinkronizálják. Mivel sok japán manga és anime soha nem kerül hivatalos (licencelt) formában tengerentúli kiadásra, a fansub mozgalom kényszerűségből figyelmen kívül hagyja a szerzői jogokat. A legtöbb fansub azonban tartalmaz a műbe illesztett kérést, hogy hivatalos megjelenés esetén a nézők a kereskedelmi terméket is vásárolják meg, elősegítve ezzel az anime/manga nemzetközi elterjedését. Az angol felirat alapján pedig elkészülnek számunkra a magyar feliratos változatok is. Én is éppen egy animét fordítok, mely angol szöveggel már el van látva. :)

Mára ennyi, srácok! :)

Forrás: én és hu.wikipedia.org/wiki/Anime

Az anime (アニメ, ejtése [anime], az „animation” szó rövidüléséből) a "rajzfilm" általános elnevezése Japánban, a szigetországon kívül a japán stílusú "rajzfilmek" összefoglaló neve. Én igazából nem szeretem, ha az animét rajzfilmnek mondják az emberek, mert számomra a rajzfilm valahogy teljesen más, mint egy anime. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok ezzel, de nálam az anime több, mint egy rajzfilm. A rajzfilm olyan kis édes valami, számomra az anime teljesen más. A műfaj eredeti hazájában több korosztályt is megcéloz, és az élőszereplős filmekhez hasonlóan készülnek az idősebbek számára is például romantikus, komikus, akció- és drámaanimék, szinte minden műfajt megtalálhatunk, sőt erotikus, pornográf tartalmúakat is. Még egy nézőpont él a köztudatban, az, hogy az animék kisgyerekeknek szólnak. Ez egyáltalán nem igaz! Vannak olyan animék, amelyeket én nem néznék meg, nemhogy egy kisgyerek. Tehát ez az állítás teljes mértékben elvetendő, nem igaz, hogy gyerekeknek szól, vannak kifejezetten csak felnőttek számára készült animék. Általában egy animének van manga alapja, és a manga sikeressége miatt születik meg az anime változata egy-egy történetnek.

Az anime születését a II. világháború utánra datálják, amikor az emberek a háború okozta szenvedéseiket meg akarták osztani a világgal. Sok animében megfigyelhető az atombomba gombafelhője, sötét jövőkép, világvége ábrázolása. Sőt, létezik olyan anime is, amely a bombatámadásokat dolgozza fel, történelmi valószínűséggel. Ilyen például a Barefoot Gen. (Ugye, hogy nem minden anime gyerekeknek való!)

Az animékben, mint már a manga esetében is említettem, a nagy szemű, karcsú nők az ideálok. Vagy nagy mellekkel, vagy kicsikkel jelennek meg előttünk. Gyakori, hogy a szereplőknek nem "normál" a hajszínük, barna, szőke, vörös, fekete...hanem rózsaszín, kék, lila, ezüst, stb. De valahogy ez is jó áll nekik, sőt, nekem általában a fiú szereplők közül az ezüst hajúak tetszenek. :D (Chika, Zero, Hitsu, Allen, stb.)

ifejezőeszközüket tekintve, ugyanaz jellemző rájuk, mint a mangákra. (Így ezt most nem fejteném ki megint) Azonban nem minden anime él a kínálattal. Műfajukat tekintve is megegyeznek a mangákkal, hiszen mint korábban írtam, általában a manga egy anime alapja, tehát műfajuk ugyanaz. Ha már itt tartok, akkor találtam egy oldalt, ahol rengeteg szem és száj ábrázolást láthattok: special-a.hupont.hu/17/mi-az-a-manga

Forrás: én és hu.wikipedia.org/wiki/Anime

Yo, mindenki! :)

Ma a manga fajtáit fogom leírni számotokra. (már amennyit ismerek :P)

Az első az akció. Azt hiszem, erről nem kell bővebb tájékoztatást adni, hiszen tudjuk, hogy milyen is egy akció film, vagy anime...nos a manga sem más. :D Elég sok manga kapja ezt a besorolást, sőt, nehéz, esetleg lehetetlen egy mangát egy műfajba sorolni. De az anime sincs másképp. Legalább két vagy három műfajt jelölnek meg egy-egy mangánál, animénél.

Második a kaland. Ez a műfaj sem szorul különösebb magyarázatra. Majd a vígjáték következik. Azt követi a doujinshi műfaja, amit nem szoktunk lefordítani magyarra. A doujinshik általában amatőr rajzolók vagy, egy-egy anime/manga főszereplőjének rajongói által készült rövid történetek. Ha ezeknek a történeteknek a műfaját kellene megmondani, akkor valószínűleg az erotikusabb műfajok egyikét kéne választani ezek leírására (pl.: ecchi, hentai, shounen ai, yaoi, yuri-ezekről később részletesebben írok).

A következő műfaj a dráma. Ez is jól ismert számunkra, tehát nem fejteném ki bővebben, hogy mit is jelent.

Őt követi az ecchi. Az ecchi általában erotikus tartalmú történetre utal, ahol általában egy vagy több lány szokott egy fiút letámadni. Gyakoriak a nagy mellek, és a kivillanó fehérneműk ebben a műfajban. Komolyabb dolog azonban nem történik a szereplők között, úgyhogy nem kell megijedni a műfajtól. :P Sőt, néha rendkívül szórakoztató nézni egy fiúcska "szenvedéseit", mivel ebben a műfajban, általában vicces helyzeteket, történeteket láthatunk, és az ecchis jelenetek teszik még viccesebbé őket. Ebben a kategóriában például a Rosario to vampire című mangát és egyben animét tudom ajánlani nektek. ^^ Nagyon aranyos történet, misztikus lényekkel megtoldva, sőt mivel most vámpír fanság van, ezért elárulom, főhősünk "egyik" csaja vámpír. :) És ez a történet sem "csak" ecchi kategória, ugyanúgy lehet kaland, akció stb is...

Van még történelmi, horror, természeti, romantikus, pszichológikus, iskolai életet ábrázoló, sci-fi, természetfeletti, tragédia, sport műfajok is. Ezeken kívül még találkozhatunk mecha-val, amiben a robotoké a főszerep, akiket emberek irányítanak. Ilyen műfajú a Code geass is. Bevallom, tőlem ez a műfaj áll legtávolabb. A shoujo ai az erotikus tartalmúak közé sorolható, és lányszerelmet láthatunk benne. A shoujo ai mélyültebb változata a yuri, ahol a szereplők között már történik egy s más. (Bár erről a műfajról nem tudok bővebb infót adni nektek, mert még nem néztem sem shoujo ait sem yurit). Shounen ai műfajnál fiú-fiú szerelmet láthatunk, s ennek az erotikusabb változata a yaoi. Ezt a két műfajt sok lány kedveli. A fiú szerelmet manapság BL, azaz Boys Love-ként emlegetik, úgyhogy ne lepődjetek meg, ha ezt a rövidítést halljátok. Gyakran egy-egy yaoi igazában nem is yaoi, inkább shounen ai kategória. Aranyos, és romantikus történet a Junjou Romantica című anime, ami inkább shounen ai, azonban ha ez nektek nem elég, akkor mangában ez az alkotás már kiérdemli tőlem is a yaoi kategóriát.

A shounen általában fiúknak készült mangákat, animéket takar. Ilyen például a Bleach és a Naruto is. Sok akció jellemzi ezt a műfajt, és általában egy fiú a főhős, aki persze sosem hal meg, sosem fogják el...najó lesz kivétel...talán...:P nem spoilerezek XD. A lényeg az, hogy fiúknak szól...hát akkor itt ragadnám meg az alkalmat, hogy elmondjam, nem kötelező csak a fiúknak nézniük ezeket! Nekem ez a két kedvenc animém, és nem vagyok fiú. :P

De van kifejezetten lányoknak szóló anime/manga is, ez a shoujo műfaj. Ilyen például az Ouran High School Host Club, vagy a Sailor Moon. Bevallom, én a Sailor Moont sosem láttam... csak néhány részt belőle, mégis meghatározó alkotás azok számára, akik nem néznek animét/olvasnak mangát. Komolyan... amikor említem valakinek, hogy animét nézek, és mangát olvasok, mindig a Sailor Moonnal jönnek... de miért? Van sok ezer, millió másik, miért jönnek mindig ezzel? Hát erre a kérdésre nem tudom a választ, valószínűleg azért, mert ez ismert, ment a TV-ben, és nem csak az Animaxon, vagy a Jetix-en, ami már nem tudom, hogy micsoda...mivel nem nézek TV-t XD...na, szóval ez rögződött bennük...jó lenne, ha tágulna a világuk, és más történeteket is ismernének, nem csak azt. :) De nem kényszerítek senkit. :D És természetesen a fiúk is nézhetik. ;) Szerintem bármilyen műfajt nézhet bárki.

Utolsó műfajként a hentait említem meg (természetesen létezik még számos műfaj). A hentai érdekes módon él a köztudatban. Ismerek olyan embereket, akik nem tudják, hogy mi az az anime vagy manga, de azt igen, hogy mi az a hentai. Ezek szerint a hentai igen elterjedt műfaj. Műfaját tekintve igen pornográf történeteket takar. Gondolom értitek, hogy mire gondolok. :)

Nos, azt hiszem, hogy mára ennyi, holnap pedig (ha minden igaz) az animék következnek! :D

Most, hogy a mangák jelentéséről beszéltünk, ideje megemlíteni a jellemzőit is. Találtam egy képet, amely jól illusztrálja a különböző kifejezéseket.

De ezeken a kifejezéseken kívül, még számos illusztráció létezik egy-egy érzelmi állapot kifejezésére. Itt van például az orrvérzés, amely gyakori látvány egy-egy helyzetben. Vagy megemlíthetjük a chibi megoldást is. Eredetileg a chibi kifejezést kicsi gyerekekre vagy személyre mondják. Mellesleg az egyik degum neve Chibi, mivel kisebb mint a testvére, ezért így neveztem el. :D De térjünk vissza a chibire, a chibi nem csak névlegesen jelenik meg a mangákban, animékben. Van, amikor az egyik szereplőből hirtelen chibi lesz, ekkor gyerekességre akarnak utalni a készítők.A képen a Bleach szereplőit láthatjuk chibi formában. Ugye, hogy mennyire másképp néznek ki még a leggonoszabb, és legszigorúbb karakterek is? A chibi egy közkedvelt ábrázolásmód, éppen ezért...még a leggonoszabb személyből is kis kawaii valaki lesz.

Viszont a legfontosabb kifejezőeszköz a szem. Mondhatjuk, hogy "a szem a lélek tükre". A mangáknál, és az animék esetében is a szem különös fontosságú. A szem alakja "megmondja" nekünk, hogy ki a gonosz, és ki a jó szereplő egy-egy történetben. Elég csak a szemét nézni, és máris tudjuk. Minden személyiségnek van egy szemformája, ami mindig visszaköszön számunkra, és ezáltal tudjuk, hogy ki a jó, és ki a rossz. Ritka, amikor a szem alapján egy karakter gonosz benyomást kelt, mégis jó szereplő. Viszont ilyen is létezik, például a Toradorában Ryuuji.

Első ránézésre azt mondanánk, hogy a srác egy bűnöző, azonban valójában egy kedves fiú, aki még elpirulni és képes. Sőt, történetünk végén még  a szerelem is rá talál. De egyelőre fejezzük be itt a történtet, hiszen most nem az animét szeretném ajánlani nektek. :D Az majd egy másik alkalommal lesz. :)

A mangákkal és animékkel kapcsolatban, még elmondhatjuk, hogy a szereplőknek nagy, kerek szemük van, inkább egy európai emberre hasonlítanak, mint egy japánra. Ezeken a karaktereken is látszik, hogy mennyire nyitottak más világok felé. Tőlem is többször kérdezték, hogy én akkor most japán embereket nézek, és minden szereplő úgy néz ki? Ennél a kérdésnél mindig meglepődök, mivel általában nem úgy érzem, hogy egy japán embert látok, hanem az a benyomásom van, hogy egy európait látok a képen, vagy éppen az animében. Azt persze tudom, hogy Japánban játszódik, és a japán kultúra hagyományait láthatom, de mégis olyan érzésem támad, mintha otthon lennék, semmi megkülönböztetés. Ráadásul a szereplők teljesen természetesek, rögtön el lehet őket fogadni. Tökéletesen értenek a készítők ahhoz, hogy egy-egy karaktert hogyan lehet elsőre megkedvelni, megszeretni és elfogadni, és azt is, hogy hogyan lehet megutálni valakit.

Mi Japán szeretők, mindannyian tudjuk, hogy mi a manga, hiszen gyakran ez egy anime alapja. A manga a japán képregények elnevezése, íróját pedig mangakának nevezik. Egy manga olyan, mint például a Pókember, vagy hasonló kaliberű képregények. Semmi furcsaság nincs bennük, kivéve egy-két dolgot. :P És ez a pár dolog különbözteti meg őket a hagyományos képregényektől. De mik is ezek?

Az első eltérés az olvasása. A mangákat nem balról jobbra, hanem jobbról balra kell olvasni, sőt van egy önálló olvasási stílusa is. Elsőre az európai emberek számára furcsa, és érthetetlen ez a dolog, ők úgy próbálják elolvasni, ahogy általában egy könyvet szokás.  Azonban ekkor jön a furcsaság...lehetetlen így olvasni! Például előbb történik meg a gyilkosság, mint hogy látnánk az áldozatot. Ekkor elgondolkozunk...miért is? És ekkor döbbenünk rá, hogy hogyan is kéne olvasni. Viszont kell egy pár alkalom ennek gyakorlására, mert agyunk "nem igazán" szeretné elfogadni ezt az olvasási stílust. Bevallom, elsőre nekem sem ment betartani a dolgokat, és volt olyan tapasztalatom, mint amit korábban példaként olvashattatok, azaz kicsit "eltévedtem" a történetben. De ha már ennyit beszéltem az olvasásról, akkor itt egy szemléltető ábra, hogyan is kéne olvasni a mangákat.

Ezen a képen láthatjuk, hogy hogyan is kéne felosztanunk egy oldalt úgy, hogy jól kövessük az eseményeket. Nos biztos vagyok benne, hogy elsőre senkinek sem sikerül így olvasnia egy mangát. :) De a legfontosabb, hogy mindig jobbról balra haladj! És akkor nem lesz gond. ^^ 

Második eltérésként a mangák színét említem meg. Míg a hagyományos képregények általában színesek, rengeteg színárnyalat használatával készülnek, addig a mangák minden esetben fekete-fehér színben olvashatóak. Nagyon ritkán találkozhatunk olyan mangával, ami nem tesz eleget ezen megfigyelésemnek, és az első pár oldala színes. Valószínűleg figyelem felkeltés céljából. A mangáknak általában csak a borítója színes.

A kép egy japán mangaboltot mutat. Jó lenne hazánkban is egy ilyen boltot látni, azonban egyelőre nálunk csak néhány polcon szemezhetünk mangákkal. A manga kifejezés az Edo korban született meg, ami az 1800-as évekre tehető.

Japán (japánul: 日本, átírással Nihon vagy Nippon, hivatalosan: 日本国, átírva Nihon-koku vagy Nippon-koku) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.

Japán népessége a becslések szerint 127,1 millió fő. A várható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78, a nőknél 85 év.

A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagyfokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.

Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék a rizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségű szóját is importál, főként az Egyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent az Európai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő az alma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig a körte és narancs termesztése. Az utóbbi növényeket Japánba elsőként a holland kereskedők hozták be a 18. században, Nagaszaki kikötőjén keresztül. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.

Rizsföldek az Inavasiró-tó közelében

A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel.

Japán hatalmas összegeket költ közúthálózatának fenntartására, korszerűsítésére és bővítésére. Az átlagos japán polgár utazásainak kevesebb mint a felénél száll autóba.

A nagyvárosok között húzódik a Sinkanszen nagysebességű vasúthálózat. A japán vonatok a pontosságukról ismertek.Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meidzsi császár reformjai vezették be 1872-ben. A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed (6 és 15 éves kor között): a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a három éves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyede egyetemre vagy főiskolára jelentkezik. Japán híres a változatos iskolai egyenruhákról. (Bővebb információ az oktatásról: http://halasztelekma.hu/2009/10/oktatasi-rendszerek-%E2%80%93-a-japan-oktatas-2-resz/)

Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 000 kutató él. Az ország a legtöbb technikai fejlesztést az elektronika, a gépészet, az ipari robotok, az optika, a vegyi anyagok, a félvezetők és a fémek terén végezte el. Japán az otthona hat olyan autógyártó társaságnak, amely a világ 15 legnagyobbja közé tartozik, és 7 olyan félvezető eladó cégnek, amely a Föld 20 legnagyobbja közé tartozik.

Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, mint például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A Japán Űrügynökség, a JAXA, a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak kifejlesztésén dolgozik. A vállalat már kifejlesztette a Japanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet a Nemzetközi Űrállomás, az ISS részének szánnak, és amelynek első repülése 2007-ben vagy 2008-ban várható.

Szinte minden nap ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek "matsuri"-nak neveznek, shinto vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tuzijátékokat inkább a helybeliek, és a turisták számára szervezik. A shinto eredetű "matsuri"-k során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.

 Japán eredetű a karate, a kendó, a cselgáncs és a szumó.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n.

Sziasztok, a nevem Kriszti!

Blogom elindításához két motivációm volt... az egyik az, hogy van egy Blogjelenségek nevű tantárgyam, ahol az a feladatom, hogy egy blogot indítok. Elsőre nem örültem ennek, mert nem igazán kedvelem a blogokat, és nem volt kedvem csinálni egyet. Azonban egy kis gondolkodás után rájöttem, hogy milyen blogot csinálnék szívesen (ez lett a második motivációm)... a válasz... egy Japános-animéset ^^. Nagyon szeretem az animéket, mangákat, és ezáltal Japánt is. Úgy tervezem, hogy felteszek videókat az oldalra (persze nem mesterművek, úgyhogy ne várjatok sokat XD), néhány animéről írok véleményt, amit láttam, és persze elmesélem, hogy éppen mit nézek, vagy csinálok ebben a témakörben. :)

Akkor vágjunk is bele! AnimeJapán4ever!!!