Japán (japánul: 日本, átírással Nihon vagy Nippon, hivatalosan: 日本国, átírva Nihon-koku vagy Nippon-koku) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.
Japán népessége a becslések szerint 127,1 millió fő. A várható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78, a nőknél 85 év.
A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagyfokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.
Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék a rizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségű szóját is importál, főként az Egyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent az Európai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő az alma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig a körte és narancs termesztése. Az utóbbi növényeket Japánba elsőként a holland kereskedők hozták be a 18. században, Nagaszaki kikötőjén keresztül. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.
Rizsföldek az Inavasiró-tó közelében
A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel.
Japán hatalmas összegeket költ közúthálózatának fenntartására, korszerűsítésére és bővítésére. Az átlagos japán polgár utazásainak kevesebb mint a felénél száll autóba.
A nagyvárosok között húzódik a Sinkanszen nagysebességű vasúthálózat. A japán vonatok a pontosságukról ismertek
.Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meidzsi császár reformjai vezették be 1872-ben. A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed (6 és 15 éves kor között): a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a három éves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyede egyetemre vagy főiskolára jelentkezik. Japán híres a változatos iskolai egyenruhákról. (Bővebb információ az oktatásról: http://halasztelekma.hu/2009/10/oktatasi-rendszerek-%E2%80%93-a-japan-oktatas-2-resz/)
Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 000 kutató él. Az ország a legtöbb technikai fejlesztést az elektronika, a gépészet, az ipari robotok, az optika, a vegyi anyagok, a félvezetők és a fémek terén végezte el. Japán az otthona hat olyan autógyártó társaságnak, amely a világ 15 legnagyobbja közé tartozik, és 7 olyan félvezető eladó cégnek, amely a Föld 20 legnagyobbja közé tartozik.
Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, mint például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A Japán Űrügynökség, a JAXA, a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak kifejlesztésén dolgozik. A vállalat már kifejlesztette a Japanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet a Nemzetközi Űrállomás, az ISS részének szánnak, és amelynek első repülése 2007-ben vagy 2008-ban várható.
Szinte minden nap ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek "matsuri"-nak neveznek, shinto vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tuzijátékokat inkább a helybeliek, és a turisták számára szervezik. A shinto eredetű "matsuri"-k során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.
Japán eredetű a karate, a kendó, a cselgáncs és a szumó.
Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n.